A piaci verseny, amellyel a vállalkozóknak szembe kell nézniük, folyamatosan változik: új ötletek és technológiák ezrei bukkanak fel, és csak kapkodja a fejét a mezei üzletember. Sajnos nagyon gyakori, hogy a cégek a régi stratégiák és struktúrák mentén probálják felvenni a versenyt a változó környezetben.
Ez egyenes út a halálba.
Ki kell lépni abból a bizonyos "dobozból" ahhoz, hogy megkérdőjeleződhessenek a berögződések, feltevések, és képesek legyünk végiggondolni, hogy az előre nem visz mindig előbbre!
Az ötlet, hogy el kell szakadni a hagyományos, elavult gondolkodástól még az 1960-as években működő menedzsment-tanácsadók kilencpontos fejtörőjére épül, ami a laterális gondolkodást ösztönzi.
A kilencpontos fejtörő abból áll, hogy kilenc pontot négy, vagy kevesebb egyenes segítségével kell összekötni úgy, hogy a tollunkat felemelnénk, vagy ugyanazon egyenest újra átrajzolnánk. Például a Nintendo Wii konzolja a lateriális gondolkodás eredménye. A Wii feltalálói családbarát, közösségi élményként definiálták újra a videjátékozást.
A feladvány megoldásához ki kell lépni a dobozból, és a pontok által megadott kereten kívülre kell vonalat rajzolni. Ez bármilyen kreatív munkára igaz. A sémáktól és a megszokott dolgoktól való eltérés serkenti az innovációt és a piaci változásokra adott reakcióidőt, ami kritikus sikertényező minden üzleti tevékenység esetében.
Vállalati példák
A lineáris, sablonos gondolkodás számos vállalkozás kudarcához vezetett.
A 2000-es évek elején az online közösségi médiapiacot vezető MySpace jó példa, hogy a változáshoz való alkalmazkodás hiánya bukáshoz vezet. 2005-ben a céget a News Corp 580 millió dollárért megvásárolta, ám 2011-ben csupán 35 mullióért sikerült eladnia, mivel a nyomába sem ért a Mark Zuckerberg által megálmodott Facebooknak. A MySpace túlélése egyedül azon múlt, hogy célpiacát újraértelmezve áttért a zenészek piacára, a közösségi médiát pedig meghagyta a Facebooknak.
Más cégek új vezetőket vettek fel az új nézőpontok, és radikálisabb megközelítések érdekében, hogy képesek legyenek felvenni a versenyt a változó környezettel. A Nintendo például úgy válaszolt az X-Box és a Playstation fejlettebb technológiai szintjére, hogy újradefiniálták, mit akarak csinálni. A megszokott árverseny helyett, a Nintendo Wii teljesen új piacot teremtett magának. A videójátékait társasjátékszerűen, közösségi szórakozásként kezdte el kidolgozni és árulni, ami totális sikernek bizonyult a Nintendo számára. Ennek a tanulsága az, hogy a büszke visszavonulás (hogy átengedjük a piacot a versenytársainknak és keresünk egy kevésbé sebezhető, noha nyereségesebb pozíciót magunknak) néha többet ér egy cégnek.
A változás több céget döntött már nyomorba, mint bármelyik gazdasági válság.
Gondoljunk csak a Kodakra, akik nem vették észre, hogy a digitális fényképeké a jövő, vagy a Nokiára, akik semmibe vették az érintőképernyő piaci robbanását. A BT piacra dobhatta volna a Skype-ot. Azért nem tette, mert az ingyenes kommunikációs platform felborította volna az akkori üzleti modellt. Hát piacra dobta más.
A változás állandó, kérdés szembe fordulunk vele és oda vész minden, vagy felülünk a "hullámra" és hagyjuk, hogy a siker felé sodorjon.
